Pletykamoszat

Szeretitek ti a pletykarovatomat? Mert, ha igen, akkor tudok szolgálni témával. :D

Hiába vagyok közel 50 éves (aszki, 50! egyszerűen nem tudom elhinni... a tesóm még csak 37, milyen jó neki... micsoda kis újszülött kiscsibe hozzám képest).... szóval hiába, hogy már lassan megeszem a kenyerem javát, még mindig kis csitri 36 évesnek érzem magam, és néha eszetlenségeket csinálok. Például most vettem repjegyet magamnak. Jól meglepődtem, mert a Ryanairnél lehet paypallal is fizetni, hát én ezt eddig nem is tudtam, nekem meg a paypalomon van egy kis pénz, hála egy kis fordításnak. Mondjuk, amikor szembesültem, hogy a rendes bankszámlámra nem lehet rátuszkolni a paypalos pénzt, akkor kicsit kihullott a hajam, de amióta az élet c. vígjáték az idegkötegeimet tépdesi jól lelazultam, és nem érdekelt túlzottan a dolog (magyarul olyan flottul le tudom szarni a dolgokat, hogy nálam hippibb hippi nem létezik), sőt, most még örültem is, hogy nem költöttem el a paypalpénzt, és még mindig van belőle, mert a repjegy két forint két fillér volt.

Csak egy hétvégére ugrok ki Trevisóba. Ott vár majd egy kedves, régi haverom*. Jó, mondjuk jöhetett volna ő Budapestre, eredetileg így indult a projekt, de én szeretek Olaszországba menni (most jöttél onnan haza bezzeg, hát nem tudsz a valagadon ülni?!?!?!), így én ebből nem csinálok úri kisasszony ügyet.












*sajnos a menő olasz mozivacsis fickó nem alakul arra, amerre egy hímnemű és nőnemű kapcsolata alakulhatna... bázz, még mennyi filmet kell megtekintenem és mennyi olasz étteremben kell megfordulnom, hogy? de persze azért jól esik, hogy mindig megyünk és sokat dumálunk, mert ezek szerint mégsem vagyok olyan együgyű, amilyennek hiszem magam, csak hát ezek szerint meg nem vagyok elég szép és vonzó, ezért én most szívbaj nélkül elmegyek egy kicsit kirándulni a régi haverommal, hogy úgy érezzem, eldöcög a külalakom is.