Nem vagyok jól

Agyi infarktus 

Nem tudok beszéli és írni menni is  aig

De mégis mi a franctól vagyok betojva?

 Szombaton beadtam magamnak az első szurit (nem a covid szurit toltam magamba, mert többen simán ezt hitték... covid van,  a csapból is a covid elleni oltás folyik, hát magától értetődő, hogy önmagamat oltottam be vele :O ). Délután négykor elindultak a mellékhatások, fájtak a csontjaim, az izmaim, az ízületeim. Láz nem volt. Vasárnapra elöntött a vér is. Ez elég gusztustalan, tudom és bocsánat.

Most hétfő van, tocsogok (brrr), haza szeretnék menni, de valahogy bűntudatom van, nem mondta a két főnök, amikor elmeséltem nekik, hogy bajban vagyok, hogy nosza, húzzak haza. Ezért inkább csurom vér nadrágban ülök. Hiába minden betét és tampon, nem elegendőek, úgy érzem magam, mint valami tini, vagy fiatal. Holott én már elindultam a menopauza útján, már alig van ciklusom, erre tessék. 

De ez most annyira tarthatatlan, hogy szerintem szarok a világra és hazamegyek. Tisztára abszurd szitu.

Azt kérdezte a főnök, hogy emeltem-e nehezet, mert olyankor is lehet, hogy elönti az embert. Én speciel két napon át nyomtam az ágyat, annyira kiütött a szuri. Megmondta a doki, hogy számítsak rá és a betegtájékoztató is megírta.