bungee jumping

csak gyorsan bejelentkezem.

írt a doktor.

idézem:

"úgy értékelték a képeket, hogy mégis látszik romlás".

tehát a "radiológus szerint az MR felvételeken a betegség zsugorodása látszik, tehát javulás" ma már nem érvényes.

a doktor újabb olajcserét intéz nekem.

hogy én mit szólok? cselekednem kell. jó, de mit? van megoldás? vagy valóban nincs? nem úgy volt, hogy mindenkinek van egy ismerőse, akinek van egy ismerőse, aki 20 éve tünetmentes és boldogan pislog, mint ama tükrös ponty a hálós szatyorban? oké, 66 évesen sem lenne ideális, ha. nem is akarok róla tudni.









(oké, egy kicsit padlóra vágott. persze természetesen magától értetődően nem akarok én üldögélni és félni, de azért mégiscsak rántott egyet a pórázon ez a malária. megint. olyan könnyű így dolgozni, igazán.)


(bízom az olajcserében. kár, hogy nem 20 évig tart a hatása.)


(halálosan idegesít, amikor azt mondják, hogy tegnaphoz képest egészen jól jársz. én nem is jártam most rosszul. csak a lépcsők, meg néha a dőlöngés. most inkább a kezem, az oldalam szaródott el, oké, a lábam is, de most a bokám a rosszabb. ezeken egyáltán nem látszódik semmi kívülről, szeritnem.)


(nagyon jól tartom az okosétkezést, legyetek büszkék rám.)


(és ami nagyon fontos: nagyon, de nagyon feltölt, amikor egy cuki diákot tanítok, és jókat röhögünk.)


(kár, hogy a feltöltődés után jött a hír... mi ez? bungee jumping?)