Csörög a kassza, pörög a macska

... hát gyerekek, nem térek magamhoz... beleszédültem... sőt, tegnap óta csak szédülök... jönnek az értesítő emailek, hogy helló bezzeg, csörög a kassza. Tisztára meg vagyok illetődve! Hogy ti milyen jóságos emberek vagytok! Meg kell néznem, hány napja itatom az egereket, hüpp, mert tényleg úgy van, hogy látom, email jött, nézem, és úgy fejen kólint, hogy nem az, hogy megszólalni nem bírok, de a levegő is bent reked, és kimeresztett szemekkel nézek magam elé, hogy ilyen létezik? Hogy nekem, a kis bezzegnek? Már-már Ernőnek képzelem magam, a Nemecseknek. Aki közlegényből lett valaki, nem is akárki (jó, belátom, kicsit elrugaszkodtam).

Arra gondoltam, hogy cserébe azért csak kellene adnom nektek valamit, nem? Mittomén', rakjak fel recepteket? Én, aki nem tud főzni? (Röhögök. Tényleg katasztrófa vagyok a konyhában.) Vessük hát el ezt az ötletet hamvában sülve! Vagy horgoljak, mert azt tudok ám, csak éppen megállt a tudományom a nagymama kockáknál, azzal sem megyünk messzire. (Megint röhögök). Adjak életvezetési tanácsokat? Én, aki taknyán csúszik, és nettó kínlódás, amit előadok? Hát egy rendes férjet nem tudtam találni magamnak eleddig, értitek. (Nagyon röhögök.) És ekkor bezzeg megvilágosodik: megtanítalak titeket olaszul? Na? Milyen ötlet? Kezdhetjük?

Kezdésnek küldök nektek egy őskövület dalt, amit mindenki ismer (hát igazán nagy business, mondhatom... hol itt a truváj? /truváj = trouvaille, kár, hogy nem olasz eredetű szó, de menjünk messzebbre, bizonyára a latinból vették a franciák is, és akkor már nem fáj annyira, mert az olaszok úgy vélik, ők fújják a Passzátszelet, na jó, kezdek elkanyarodni...). A kedvenc részem a "cerco un po' d'Africa in giardino, tra l'oleandro e il baobab", mert ott nagyon szép íves a dallam szerintem, meg én a baobabot eleve nagyon szeretem. A növényt is, de a szó maga olyan misztikus, gyerekkorom óta töprengek rajta.

Arra akartam kilyukadni, hogy itt is megköszönjem mindazoknak, akik csörgetik a kasszámát, meglehetősen meg vagyok hatódva, ilyen édeskés érzés, mintha egy gumimatracon feküdnék és egy tó közepén, csukott szemmel ringatóznék, olyan.