Szerda óta a munkanap után ledaráltam még 2-2 óra tanórát, lóg a nyelvem.
Holnap megyek MR-re, remélem, nem találnak foltot az agyamban.
Annyira cuki a dokim, képes vagyok szerelmes lenni belé, úgy, hogy már fogalmam nincs, mi az a szerelem. Így aztán csak rajongok érte.
Szerda óta egész álló nap dolgozom. Sajnos szoktam téveszteni, nem tudok koncentrálni, még mindig túl sok párhuzam fut a fejemben. Nagyon jó, hogy megtarthattam egy szeletét a régi munkámnak, nagyon jó, hogy van ez a pár diák, és az is jó, hogy van egy szerény, bájos kolléganőm (nem bírom a rikácsoló, sipákoló, beképzelt /de mire?/, alpári nőket... ilyen is van, valószínű ki fogom tépni tőle a hajam), nagyon bírom, hogy a főfőnöknek éles a humora (remélem, szimpatikus marad és nem a demo fut, mindenesetre és szerencsére a mérleg serpenyőjében ő az erősebb, nem az alpári), szeretek bejárni dolgozni.
Hogy hogy lesz ebből mindenkinek karácsonyi ajándék, nem tudom. Holnap munkanap. Megszórtak melóval, de legalább el tudok lógni az MR-re, aztán futás a gyerekekért, aztán futás a tesóm kisfiának a szülinapjára. Hogy mikor tudom elvégezni a munkát, nem tudom. Éjjel sajnos nem tudok dolgozni, mert alszom, és ha nem alszom, akkor próbálok aludni, de semmiképpen nem nyúlok a telefonhoz tekergetni az internetet, mert akkor fix, hogy hajnal ötig nem tudok elaludni, és akkor az egész napnak kakukk, és én ilyen könnyelműségeket nem engedhetek meg magamnak. Szerencsére megint feltaláltam a meleg vizet és hallgatni szoktam jó kis műsorokat (akkor mégis hozzányúlok a telefonhoz?), amiktől 2 perc alatt elalszom.
Futnak a párhuzamok a fejemben... van egy görög kollégám... a gyerekkori barátnőm férje is görög. Ennek a két görögnek a fizimiskája nagyon hasonlít egymásra (a szemük állása, a bőrszínük, meg a rengeteg hajuk). Nagyon érdekes a genetika. És a kolléga is töprengő, és a barátnőm férje is. Egyszer mesélte Vali, hogy a görögök, amikor bulizni mennek, állnak a pult mellett, és töprengenek (filozofálnak), megfigyelnek. Valit is megfigyelte Jorgos, aztán döntött. Eldöntötte, hogy feleségül veszi, és így is történt. Tényleg látszik, hogy gondolkoznak, valahogy süt az értelem a szemükből. Oké, én csak 1,5 görögöt ismerek, abból még nem lehet statisztikát csinálni. Kár, hogy nem vagyok már 30 éveske. (Azért eléggé csapongok, az imént még a dokiért rajongtam, most meg a görög fiúért. Az a szerencse, hogy mindjárt 50 éves leszek, így aztán csak ártalmatlanul mesélek, mint a nagyik.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A robot kikapcsolva.