A babka maga a jeruzsálemi kalács.
Én Mautner Zsófi és Havas Dóra receptjét csinálom, mert nem sokban különböznek: szinte semmiben. A siker viszont eléggé garantált. Ráadásul Dórának van hozzá youtube videója is, a kezdő makik kedvéért (nekem), ha valaki nem értené, hogy hogy kell befonni a kalácsot (vágd el hosszában :O , aztán fonj!).
Mindkettőjükért rajongok. Mármint Zsófiért és Dóráért*. A babkájukért is.
Mautner Zsófi is belerakja a saját ízlését a kalácsba, pl. a kardamomot és a narancs kandírozott héját és
Havas Dóra is, ő a cukorszirupba vaníliát rak, a megsült kalácsot azzal locsolja. Én pedig tanulva az első babkámból vagy -tól, tegnap már nem raktam egy egész teáskanál sót a még nyers tésztába, ahogy a recept írja, hanem csak egy határozott csipetnyit. Az első babkámba sós mogyorót raktam, mondván szeretem (a sós mogyorót... aztán meg nézhetem a kiütéseket az arcomon), bátor is vagyok, kísérletező is, és különben is, ha kell bele egy evőkanál só... mármint egy teáskanál só, akkor miért ne lehetne belerakni sós mogyorót? Hm. Azért ennyire nem kellett volna bátornak lenni. Szerencsére a babkatészta másik felébe rendes diót raktam. Száz szónak is egy a vége, szerintem elég egy csipet só. (Most, hogy olvasom a receptet, valószínűleg a teáskanálnyi sónak az egyik felét a tésztába kell rakni, a másikat pedig a csokis kencébe, mindegy, egyébként is állandóan mindig mindenki variál a recepteken, szerintem elég a csipetnyi.)
Szóval... ezt a sütit nem nehéz megcsinálni, még én is képes vagyok rá (jó, mondjuk kelt tésztákban elég ügyes vagyok... legalább ez, ha már a főzelékeket mindig elrontom), nem kell sok alapanyag, liszt, élesztő, cukor, tojás, csoki, holland kakaó, vaj (most margarin, mert apukám gyomra ég a sütött vajtól... az egyik babkát otthon hagytam, csak a másikat hoztam el magammal), dió.
A tésztát ketté kell osztani, mert a fenti receptekből két babka lesz, és amikor én tegnap megcsináltam az elsőt, gellert kaptam, és a másodikhoz daráltam még diót, hogy gazdagabb legyen, mert megtapasztaltam, hogy a sütőben cukorral és csokival megpirult dió István ajándéka, hát gondoltam, hadd szóljon, de sajnos amikor meg kellett fonni a kalácsot, szétesett, igen ám, de amikor készre sült... hát gyerekek, az valami csodálatosan szép süti lett. Hiába esett szét, hiába tűnt úgy, hogy már megint túlzásba estem, tökéletesre sikerültek.
*még mindig nagy Paprikatévénéző vagyok, Jamie, Nigella, Gordon, a két dagi nő (meghaltak), a két öreg, mindig odaragasztanak a tv elé, ha véletlenül a gyerekek nem óbégatnak.
Bónuszfotó:
Oltári guszta!
VálaszTörlés