Állítólag a legnehezebb utasok azok, akik az all inclusive utakra fizetnek be. Volt egy, aki az utazása teljes árát vissza akarta kérni, mert sorba kellett állnia a fánkért. Egy másik meg azért, mert este 8-kor elfogyott a sushi.
Ha már legnehezebb utas... Van itt egy donnatonna. Saccra 150 kg. Kedves, mert szokott köszönni, de kicsit führer is, mert amikor a pasija odatámasztja őt a sziklák mellé a tengerbe, a lány governálni kezd, hogy a fiú mit csináljon. Például fogja meg a kezét, nehogy elboruljon. Több empátiát bezz! Tudom, hogy nem direkt ekkora a lány,, a hormonok, egy étkezési zavar, és kész is a 150 kg. Ráadásul erről én is tudnék mesélni.
Donnatonna és a fiúja is a teraszon voltak, amikor kimentünk, éppen ettek valamit. Elkezdtük kidumálni őket, mert
Erre rákapcsolódva mesélte el az egyik sofőr, hogy amikor ő fiatal volt, kipróbált egy ilyen lányt. Sőt, ilyenebbet. Mert nem 150 kg volt, hanem 180 kg. Persze, bátor volt, a felesége éppen altatta a kislányukat a szobájukban. Mindenesetre mi ketten Szilvával röhögtünk az előadáson, mint a hiénák. Nem lehett kibírni, ahogy a sofőr még el is mutogatta, miként hajtogattta szét a slagot (ő nevezte így) és hajtogatta szét a csajt és kereste barlangot. Aztán hozzátette, nagyon jó volt, mert nem volt semmi dolga, csak lebegni a csajon. Mintha hajókázott volna. Aúúú.
Előben nagyon komikus volt. Persze az is lehet, hogy a sör tette be a kaput, de régen vinnyogtam ennyit röhögéstől. Levegőt nem kaptunk és felváltva futottunk pisilni. Most viszont vacsorázni futunk, aztán a buliba... Ez volt a terv. Végül buli helyett egy órát gyalogoltunk a parton.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A robot kikapcsolva.