Amikor beléptünk a tiroli hotelbe, Zsolti majdnem taknyolt egy óriásit. Megbotlott a küszöbben. Én megrántottam a vállaimat és egy cinkos mosollyal mondtam a recepciós lánynak (velem egyidős... lehet, hogy nőt kellene írnom, nem lányt): "mi így jövünk be". Erre ő ránézett Zsoltira, és tökéletesen egykedvű, ártatlan arccal mondta, menjen vissza és ismételje meg a mutatványt. Hozzá gesztikulált is, persze.
"Torna indietro e ripeti la stessa cosa per cortesia."
Annyira tetszett, ahogy rácsatlakozott a szitura. Valószínűleg nincs valami nagy csattanó így leírva, de ott, akkor, nagyon vicces volt.
----
Aztán még dumáltunk párat a recepciós lánnyal... például Zsolti kitalálta, hogy megvenné a szomszéd romos chalet-t, kérdezzem meg, szerinte eladó-e. A lány pedig azt mondta, maximum két hétig bírnánk ott, már ő is a végét járja, inkább a tengernél vegyen házat, ha már... Rákérdeztem, di dove sei? Szicíliai.
 |
| nem saját, hanem az Hotel al Sasso di Stria képe |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A robot kikapcsolva.