Reggel elindultak a gyerekeim az idei második nyári táborba, ez most ottalvós. Annyira, de annyira kifáradtam tegnap a pakolástól, meg attól, hogy a robot után még kirongyoltam a szüleimhez (két óra volt az eredetileg 35 perces autóút - oda), éccsanyámmal (hála!) összepakoltunk két utazótáskát (rettenetes, mennyi minden van a listán... zuhanysapka, gumicsizma, amit persze nem pakoltam be, hideg ruha, meleg ruha, játék, négyféle lábbeli stb.), a fáradtságtól ingerült voltam, aztán hárman visszarohantunk Budapestre (már csak egy óra autóút), onnan még a boltba, hogy a mai napra legyen ennivalójuk a csecsemőimnek (az első étkezés a táborban a vacsora), pizza (mirelit, nekem már nem volt erőm máshoz), fürdés, mese, alvás. Kilenc órát aludtam, de olyan vagyok, mint akit fejbe vágtak.
Alig várom, hogy hazamehessek, muszáj aludnom, különben este rettenetesen unalmas leszek, még az alapjáratnál is rettenetesebben.
Mizu a habbal? :)
VálaszTörlésÉppen most írtam meg :)
Törlés