2015. szeptember 23., szerda

Helyzetjelentés

Apjuk azért nem fog tudni eljönni Macska szülinapjára, mert elveszítette a személyi igazolványát. Amióta ismerem, ez az ötödik alkalom, hogy elveszíti. Útlevele nincs, mert az fölösleges. 



Nem az van, hogy nincs semmi*, mert apjuk igyekszik, hogy visszaköltözzünk hozzá, csak hát van, amikor önmagából kikelve rugdos belém a telefonon keresztül, sőt, csak skype-on, irkálva, de olyannyira, hogy órákig, napokig nem tudok megszólalni. A pszichez nem jutok el, mert csúnyán kivette a zsebemből a pénzt az óvoda és a nyaralás, és én beszari alak vagyok, a rejtett tartalékaimhoz nem nyúlok semmi esetre sem. Csendben őrlődöm. Aztán megnyugszik és szerelmet vall. Kellemes dolog pingpong labdának lenni. 

Luca lekopott. Nem szomorkodom utána. Meguntam. Azt hiszem, ő is. Lehetetlen lenne még egy randi meg hát meddig lehet ezt húzni? Semeddig. Pont. 

Kolléga néha még fel-fellángol. Lehet, hogy túl finoman szerelem le, mert még mindig nem érti, hogy kár a gőzért, ezen a meccsen nem fog gólt lőni. 

Van egy másik kolléga, az új, aki mindig frivol témákkal bukkan elő, őt mindig lecsapom, mint a taxiórát, bár sajnos mindig elnevetjük magunkat és hát "femme qui rit à moitié au lit" (nem). 
Ma például elmesélte, hogy mi volt a régi munkahelyén, ki, kivel, hogy. Én a magam részéről kizártnak tartom, hogy itt nálunk lebukás nélkül lehetne ilyeneket művelni. Gondolom, hogy az az öt pár, akik valóban a munkahelyünkön melegedtek össze, és már hivatalosan is együtt vannak, nem itt intézték a dolgaikat, hanem a színfalakon kívül. Persze olyan volt, akiket megláttam ölelkezni és akkoriban még a tilosban jártak, de nem hiszem el, hogy itt műveltek volna bármi khm, egyebet is.

Van egy harmadik kolléga, akinek mágnes a tekintete. Jaj! Ő is célozgat, de lehet, hogy csak én értem félre. Úgy értem... félre akarom érteni. Nem tudom eldönteni, hogy most akar valamit, vagy semmi. Valószínűbb, hogy nem, mert ő meglehetősen szép. Szóval szerintem ez csak ilyen haveri hülyítés lehet. Néha le sem szar, néha meg látom, hogy hív. Nem is baj, hogy leszar, állatira nincs szükségem kalamajkára. Mindenesetre a névnapomon, amikor vittem nekik a sütit, csináltunk csoportos szelfit a saját telefonjával úgy, hogy egymás mellett kellett állnunk, estére el is küldte üzenetben. Hm. Franc tudja. A többi kollégám nem szokott ilyet. Aztán én azt a fotót felraktam profilképnek a hülye közösségi oldalra (körbe levágtam mindenkit róla, csak a saját arcom maradt rajta, cuki a közös kép, de mégsem akartam sztároltatni magam tudjátokhol), és ő szólt, hogy nem jó a fotó, mert túl pixeles és kinagyította nekem, hogy lássam saját magam az ő saját telefonján. Erre én makogtam valami irgalmatlan nagy butaságot, lesütött szemekkel. Pedig mondom, mágnesek vannak a szemei helyén. Azért valamire mégis jó 42 évesnek lenni, igazából hiába vagyok zavarban, már nem esek bele a hapsikba, mint annak idején a ló a gödörbe. 





 *Martinet majmolva :)



6 megjegyzés:

  1. Ez aztán az érzelmi sokszög! :)))
    Két kérdés:
    1. Miért írod, hogy a harmadik kolléga szép, és ezért valószínű, hogy nem akar semmit?
    2. Régóta (és gyakran) csinálja ezt Veled a gyerekeid apja? Ez kimeríti a lelki terror fogalmát...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igyekszem leredukálni. :)))

      1) mert én nem vagyok annyira szép, mint amennyire ő az. :D
      2) az. :( (igen, régóta. és ennek ellenére néha eszembe ötlik, hogy visszaköltözöm. tipikus lila liba vagyok, ezen nincs mit szépíteni...)

      Törlés
    2. 1) Akiért ennyi pasi odavan, az vagy nagyon szép, vagy hihetetlen kisugárzása van, vagy mindkettő, és pont. ;)
      2) Bár nem ismerem a teljes sztorit, de sokminden összeköt Titeket, így teljesen érthető, hogy ilyenek eszedbe jutnak. A helyedben szerintem én is így éreznék.
      És gondolom azért viselkedik veled néha így, mert még nem adtad be a derekadat... Vagy rosszul látom?

      Törlés
    3. Dehogy vagy lila liba, tökre megértelek! A jó hír, ha kitartasz, akkor később jobb lesz. Sajnos a rossz hír meg az, hogy a gyerekek örökre összekötnek, úgyhogy meg kell tanulni kezelni a helyzetet, meg az exet. Nekünk nőknek kell több eszünknek lenni, mert igazából mi igazgatjuk a világot. ;-)

      Törlés
  2. Dorka,
    1) A szépség szubjektív vélemény. szerintem nem vagyok az. A kisugárzás sem számottevő. :) Szerintem leginkább az tetszik nekik, hogy rihi-röhögős vagyok, bárhol megjelenek, mosolygok, elég vidám vagyok mostanában.
    2) Szerintem szülői mintát követ. Nem tudatosan.

    Lulu,
    jaj, nem könnyű. :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazad van, szubjektív, hogy ki, mit tart szépnek. De pont ezért nem tudhatod, ki mit lát meg benned. ;) Én nem voltam/vagyok kimondottan szép, és a fősulin mégis belém esett az egyik leghelyesebb srác (és nekem ez fel sem tűnt, mert ugyanúgy gondolkodtam, mint most Te). De félre ne értsd, nem győzködni akarlak! :)
      A másik dolgot pedig sajnálom. :( Nagyon nem könnyű a helyzeted; sok erőt kívánok (és, ha szükségét érzed, nyugodtan öntsd ki a szíved)!

      Törlés

A robot kikapcsolva.