Hülyére izgultam magam a szeptember elseje miatt, de teljesen fölöslegesen, mert minden flottul ment. Semmi balhé, semmi hiszti, semmi picsogás. Na jó, kis görbe szájak voltak, de csak 10-15 másodpercig, az nem rossz. Sőt, Bandi szinte le sem bagózott. Kicsit kapaszkodott a lábamba, aztán a jelenléti ív el is terelte a figyelmét. Ez egy méhkas, amelyre rá kell helyezni a tépőzáras saját méhecskéjét.
Tegnap mindent összekészítettem a nagy startra. Fogkefe, fogkrém, papírzsepi, wc-papír, szappan, váltóruha, doudou (játék a délutáni alváshoz), mindent szorozva kettővel.
Izgultam, mert tegnap még koncerten is voltam, nem kevesebb, mint Kern Andrást, Hernádi Jucust, Hegyi Barbarát, Fesztbaum Bélát, Heilig Gábort hallgattuk meg. Hé '67, Lövölde tér, sohasemondd, hogy vége, csak azt mondd, hogy ennyi megérte, s ha megérte jöhet egy pont, mit mondanod kell oh mondd...
Csomó mindenről szeretnék itt pofázni, az eszméletlen medencézős hétvégéről (csak annyi, hogy megemészthetetlen, amikor összesen hárman pancsolunk egy vidéki strand méretű fűtött, aranypettyes medencében, előttem a Dunakanyar, mögöttem a Börzsöny), az sk. padlizsánkrémről, ami nem lett túl finom (mondom én, csapnivaló háziasszony vagyok), a családlátogatásról, ami ugyan jól sikerült, de most a régi igazgatónőt fikázták a fülem hallatára, mert ezek szerint mindegy, hogy kit, csak valakit bíráljanak (talán én jobb vagyok? pfff!), valamint szerettem volna még ecsetelni a környezetet, mely folytatja a jobbra tarts irányt, azonban nem lehet mindig ilyenekről irkálni, de mit csináljak, ezt tolják az arcomba (csak tolják, csak tolják, csak tolják) és nem az indexről beszélek, hanem a saját közegemről. Szerencse, hogy legalább Darázs barátommal meg lehet ezeket a nehéz kérdéseket beszélni és nem akarja teletömni a fejem vagonokkal. Legalább nekem is vannak cinkostársaim.
Mutatok helyette valami érdekeset, ha már cenzúra... A professzorom posztolta ki tegnap a a facebookra. Ez megérdemelne egy külön posztot, de most nem variálok, nézzétek!
A sztori az, hogy ezt a borítékot a prof. hajdani csoporttársa egy padovai bolhapiacon találta és kerek 2 Euróért vásárolta meg. Giorgio Perlasca a feleségének küldte ezt a levelet (a Jorge Perlasca néven futó spanyol igazolvány előtt). Látható a borítékon, hogy ki lett bontva egy kis átolvasásra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A robot kikapcsolva.