Elfelejtettem elmesélni a lényeget. 23-án (magától értetődően december), miután végeztünk a vásárlás-csomagolás-fadíszítés szentháromsággal, sőt a karácsonyi vásár-vacsora-kocsma másik szentháromsággal is, megnéztük DVD-n a "Lakótársat keresünk 3" filmet (így éjjel 3-kor mentünk aludni, szörnyű hülye szülők vagyunk), aminek nem ez a címe, hanem
Casse-tête chinois, magyarul ördöglakatra tippelnék, de majd meglátjuk, mit sikerül kitalálniuk a filmcímfordítóknak. Hoppá, eléggé lemaradtam... Megvan, megtaláltam, már itthon is levetítették a mozik, csak hát kimentem a divatból, egyáltalán nem tudom, milyen szelek fújnak.
Gyerekek! Ne olvassatok semmit a filmről, pláne ne az origót, mert csúnyán lelövi a poént. Én csak annyit mondok, aki nem látta az első két részt (
Lakótársat keresünk,
Még mindig lakótársat keressünk), először azokat nézze meg! Végül a
Már megint lakótársat keresünket, a trilógia záró részét.
Cédric Klapisch lehet, hogy átveszi Ferzan Özpetek helyét a szívemben. Zsenik, sasszemű, hihetetlen tehetségek. Egyszerűen szerelmes vagyok beléjük.
|
Ferzan Özpetek |
|
Cédric Klapisch
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A robot kikapcsolva.