Megcsináltam az udvart is. Felsöpörtem a babérleveveleket, amitől már nem lehetett látni az udvart. Összeszedtem a kuplerájt, rossz slag, rossz kaspó, rossz lapát, rossz egyebeket. A rossz autót kivezette a sógornőm pasija az utcára. Pont jött a dédi nagy barátnője és látta, hogy gereblyézek, meg is jegyezte, hogy fájt a szívének, hogy így elhanyagol"ódott" az udvar és annak idején, amikor a dédi férje (akit én már nem ismerhettem) mennyire odafigyelt erre a kis kertre, most meg...
Összefoglalva: kivasaltam egy hegy ruhát és ágyneműt, kétnaponta porszívózok a hülye kutyák és macska miatt, ablakot pucoltam (na jó, csak kettőt), főzök rájuk, pókhálóztam, sufnit raktam rendbe és most az udvart is. A kertet csak összerendeztem, mert ott is kupleráj volt.
Ja, és bármihez nyúlok, azt mondják, hogy pont (!!!) azelőtt csinálták meg, mielőtt megérkeztünk volna. Hóttziher, hogy a plafon még ma le fog szakadni. Érzitek? Hogy baszki pont azelőtt söpörték össze az udvart. Pfff. Bazze, nyár van, a babérfa levelei virítanak a zöldtől, ez bizony nem most hullott le, igaz, hogy örökzöld, de ennyi levél nem egy hét alatt hullott le
Nem fényezni akarom magam, mert én magam is egy nagy káoszban élek, nem vagyok tiszta, nem vagyok rendszerető, de azt hiszem ezek után majd múzeumben érzem magam otthon.
Ma nem megyünk sehova, mert jönnek a rokonok, akiket - hála ég - szeretek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A robot kikapcsolva.