Tűzesetből fakadó vészhelyzet

Tegnap délután felszálltam a buszra Budaörsön, kértem jegyet a sofőrtől, mert pont lejárt a bérletem és nem akartam lógni, pontosabban nem mertem. Ilyen majrés vagyok. Meg azért azt hiszem becsületes is. Mindenesetre törekszem rá. Elméletben már egészen tisztességes vagyok. Vissza a sztorihoz! Kértem egy jegyet, mire a sofőr beszólt: "gyóóókor!" (jókor). De milyen stílusban?!? Még én kértem elnézést. Mondta, hogy nem ad jegyet, mert nem érünk rá, késésben van, üljek le nyugodtan. Természetesen a hátam mögött megjelent az ellenőr, de szerencsére ő is hallotta a sofőrt, nem kért jegyet. Majd 20 másodpercet haladtunk és satufék. Sofőr kipattant a kutricájából, lekapta a buszfalról a tűzoltókészüléket, én betojtam, hogy ott kell megégnem a buszon, de mégsem, mert egy autó füstölt a kereszteződésben elég jelentősen, annak akart segíteni.

Csakhogy a körforgalom kellős közepén parkolt le a mi buszunk, így hát senki nem tudott elhaladni miattunk, se autók, se buszok. Igen ám, de az idő meg csak telt (tűzoltó sajnos nem ért oda, míg mi ott dekkoltunk), én meg izzadtam, mint prostituált a templomban, hogy hogy fogok én így a gyerekekért odaérni az oviba.

Nagy nehezen a sofőr beállt a következő buszmegállóba, így felszállhattam a következő buszra (amire mindenki más is, a következő buszok meg suhantak szinte üresen, sőt ki is előzték a mi cammogó buszunkat, az idő meg csak telt... grrr!).

Futólépésben odaértem az ovihoz, 17.17 óra volt, a gyerekeket már felöltöztették, mert utolsók voltak és már az ajtónál vártak (második ajtón csimpaszkodtak, zsiliprendszer van, de mondjuk ettől még Macskaszem simán ki tudna menni). A dajka, aki vigyázott rájuk, aranyos volt, mondta, hogy "óh, még bőven időben vagyunk" (17.30-kor zár az óvoda). 

Az kapuban találkoztam Bandita óvónőjével, ő viszont csak köszönt és közölte, hogy a gyerekek már fel vannak öltöztetve. Én el akartam neki mesélni a tűzesetet, hogy tudja, nem direkt késtem, de sarkon fordult. Azért belekezdtem a "tűzesetvolt,abuszsofőrlepattantabuszról,segítenitüzetoltani,ezértkéstem", de nem volt alkalmam ezt a hosszú monológot elmondani, mert faképnél hagyott. Mindegy, már megszoktam.

Szóval kellene valaki, aki vészhelyzetben ugrasztható. Rémesen szar érzés volt, hogy ott lebegett előttem, hogy nem érek oda és hát a szülői értekezleten érthetően elmondták, hogy nincs kecmec, ha nem ér oda időben a szülő, akkor a rendőrséggel karöltve viszik a gyereket a gyűjtőbe (nem emlékszem a szervezet pontos nevére... sokkot kaptam).