Mára egy vicceset és egy dühítőt

Az egyik fórumtársamnak a harmadik gyereke most vált babakocsit. Dóra megmutatta, hogy melyik babakocsit nézte ki magának a gyereknek és kérte, szóljunk, ha van javaslatunk másmilyenre. Szerintem volt már 3-4 babakocsijuk, mert az első két gyerek közt is van négy év korkülönbség. Nekünk is három* volt, ez ilyen szakma.
Az első egy tank volt, utáltam. A legviccesebb történet az volt, hogy egyszer a gyerekeim apja cuki volt (jó, hát kétszer is előfordult, hogy cuki volt), és bevitt** Párizsba a Montmatre-ra legelni, és már besötétedett, amikor visszagyalogoltunk az autóhoz. A tanknak a kerekeit mindig le kellett szerelni, ha be akartuk szuszakolni a csomagtartóba (pontosan ezért utáltam azt a szart). Nem volt nehéz lekapni, csak egy gombot kellett benyomni, lekapni két kereket, összehajtogatni a vázat, a másik két kereket behajtogatni úgy, hogy ideális legyen (itt már tökön szúrtam magam) és bedaruzni a csomagtartóba. Igen ám, de Párizsban is elő-előfordulnak kutyaszarok a flaszteren, nemcsak Budapesten. Most azt hiszitek, már értitek, megvan a poén és nincs tovább, mi? :D Na várjatok csak! Van még tartalék csattanó. Egyrészt, a gyerekeim apja keze kutyaszaros lett, de ezt sejtettétek is, tudom, másrészt, elég töketlen szülők voltunk, főleg én, mert ugye a nő dolga a gyerek cókmókját útra készre pakolni és hát nem volt nálunk popsitörlő. Se zsepi. Se semmi, amivel le lehetett volna törölni a kutyaszart. Viszont volt nálunk Coca Cola (apjuk meglehetősen szereti, na) és nem hazudok, azzal mosta le a kezét.
(Bocsánat, ha már meséltem, de már nem emlékszem, hogy hol és mit írtam le.) 

De nem is ezt akartam elmesélni, hanem azt, hogy amikor megláttam Dóra üzenetét, én ennyit írtam: 

"SIKÍTÓFRÁSZT KAPOK A "MILYEN BABAKOCSIT VEGYEK?" TÉMÁTÓL. 180 fokban dönthető támla, átfordítható kormány, óriás bevásárlószatyros, forgókerekes, terepgumis, pillekönnyű, mer' cipelni kell a metrólépcsőn, levehető ajtajús, cumisüvegtartós ÉS melegítős...

Én ebbe a témába konkrétan belebolondultam annak idején. Azt hittem, hogy nem lehet anélkül élni, hogy ne lenne az embernek hozzávetőlegesen tökéletes babakocsija, aztán ma már rájöttem, hogy kár volt ezen annyit pörögni és időt pazarolni." ***

A jövendőbeli és kész anyák irgalmatlan sokat tudnak pofázni a babakocsikról a fórumokon. Persze az első helyen a szülés áll. Ez utóbbi témába a mai napig én is képes vagyok beleesni. Elég egy kupac nőt összeereszteni és az ember azt veszi észre, hogy már megen' "szülnek" és erről órákat tudnak beszélni. Tény, hogy egyedülálló élmény.

Erről sajnos most is eszembe jut egy eset, amit itt most nem fogok nagyon ecsetelni (megint a személyiségi jogok miatt nem mondom el, hogy kicsodám és a körülményeket sem, grrr, nem könnyű így blogot írni), de három gyerek után megint teherbe esett. Spirál mellett. Miután az eredeti orvosa nem veszi fel a telefont és egyelőre az e-mailre sem reagált, elment egy másik orvoshoz, aki közölte, hogy rosszul volt felhelyezve a spirál és csoda, hogy eddig nem esett teherbe. (Nem csoda... van az az élethelyzet, amikor a házastársak nem annyira sűrűn élnek nemi életet. Már a gyerek és munka kettős is beteszi a kaput, hát még, ha ezeket vérprofin űzi az ember, esetleg, ha még egy-két hobbit is felsorolunk, akkor aztán csak gyűlnek a "baglyok****".)

Nem szerettek volna több gyereket, erre tessék, most törhetik a fejüket. Máshol meg megfeszülnek, hogy legyen, és nem jön. Az élet elég rossz vicceket tud művel. Nagyon rossz vicceket.

*Volt a tank, aztán a trendi, aminek kitört a kereke és az utolsó, ami végre főnyeremény volt.

**Ez olyasmi, mint a "felmegyünk Pessre". 

***Önmagamat idézni nem gáz?

****Ti ismeritek ezt a kifejezést? "Hány baglyod van?" Én csak pár hete találkoztam vele először.