Szomorú vagyok

Már megint kiszakad a lelkem a helyéről... Meghalt az egyik fórumtársam anyukája. Elég régóta fórumozok zártkörű körökben és ezek a virtuális emberek már valódi ismerőseim is, sőt, tovább megyek, barátoknak, de legalább nagyon jó haveroknak érzem őket. Időnként találkozunk is, sokat dumálunk, így meglehetősen sokat tudunk egymásról. Buxus anyukáját nem ismertem személyesen, de ismertem a mindennapjait.
Az a helyzet, hogy félek a magyar egészségügytől. 

------

Tegnap nálam aludtak az 1982 (!!!) óta barátnőmék, egyrészt, hogy még idén nyáron bulizhassunk egy utolsót közöset, másrészt, hogy ne kelljen vidékről bumlizniuk a reptérre kora reggel, nálam meg most aztán végképp sok hely van meg mindig alig várom, hogy kiengedhessem a gőzt, így pont jól jött, hogy jöttek. 

A törzshelyemre mentünk, már mondhatom, hogy nekem is van ilyenem. Nagyon tetszett nekik, világítottak a lampionok, még nem volt tömeg, amikor megérkeztünk, szólt a jó zene, mi jókat beszélgettünk, a kisgyerek mászkált. Azt nem tudom, hogy minden görögben ennyire él-e a tűz, de ez a Jorgos (nem így hívják) hihetetlen figura. Ha nem lett volna velünk a kisgyerekük, talán még táncolni is mennünk kellett volna, annyira benne volt a rock&roll a lábában... vagy a szirtaki. 

Jorgos akkora lendültet kapott, hogy szíve szerint átcseréltette volna a repülőjegyeket másik időpontra, csak ne ma kelljen nekik hazamenni, ennyire odavan Budapestért. Gondolkoznak rajta, hogy költözzenek-e ide, hiszen már éltek itt pár évet, de ugyanabban a cipőben járnak, mint én: jó lenne Budapesten maradni, de egyben Görögországban is. Nekem a Görögország behelyettesítendő Franciaországgal. Itt is lennék és ott is. Színtiszta kínlódás az egész. 

Most nagyon szomorú vagyok, hogy hazamennek, olyan ritka a környezetemben az ilyen abszolút jó fej házaspár, pedig igazából örülnöm kellene, mert mindketten azt tervezik, hogy jövő nyáron együtt nyaraljunk Görögországban. Nincs a görögnél szebb tenger, mondja Jorgos. Annyira bűbájos! És tényleg olyan, mint a Bazi nagy görög lagziban, valahogy mindig arra lyukadunk ki, hogy naná, hogy ezt is, azt is a görögök találták fel. :D 

Kaptam egy kis görög történelmi továbbképzést is, amit mostanában nagyon szeretek... csak 24 év késéssel esik le a tantusz, hogy a történelem állati érdekes dolog.