2014. november 23., vasárnap

Ketreceim

A hócipőm tele a függőségekkel. Állandóan sakkban tart valami. Ki akarok szabadulni az önketrecből. Három hete eldöntöttem, hogy újra örökre le kell szoknom a cigiről. Sikerült is egy héten át nem bűzölögni, csak hát a nagy indiánfőnök olyanokat mondott, hogy elszállt az agyam és rágyújtottam. Felhívtam egy kollégát, hogy adjon azonnal egy cigit. Igen ám, de most megint írt IKL a dohányzás ártalmairól és most ettől már végképp selejtnek érezném magam, ha újra rászoknék. Az első leszokásnál is őt olvasva mondtam magamnak, hogy STOP.
Persze a terhességek és szoptatás közben egyáltalan nem nyúltam cigihez és az is mázli (talán...), hogy csak 30 év fölött kezdtem. 

Aztán van a másik nagy démon, a zabálás. Név szerint a kényszerevés. Érdekes, a legutóbbi értékelhető fogyás sem önmagamnak volt köszönhető, hanem anyukámnak. Ő, aki a világ legtürelmesebb és legtoleránsabb embere szólt rám, hogy elég legyen. Már ő sem bírta nézni, hogy elgurulok. Sajnos most újra kell kezdenem, mert visszaestem. Sosem leszek normális. Pedig tudom a szabályokat. Terhesség alatt, "hála" a diabétesznek, nagyon is komolyan tudtam venni a diétázást. Most meg? 

Folyó héten az internetből lett elegem. Irgalmatlan sok időt lop el a gyerekeimtől és önmagamtól is. Pedig már erről is ügyesen leszoktam, hála a Telecom töketlenségének. Kereken 28 napot kellett várnom a net bekötéséhez, mert az ügyintézők (szám szerint 7, valódi is, telefonos is) nem látta, hogy nincs beikszelve egy rubrika a monitorjukon, miáltal a szerelőbrigád nem látja, hogy létezik egy megrendelés, melyet teljesíteni kellene. Hétszer reklamáltam, rengetegszer telefonon is, de ez utóbbit megelégeltem, mert csak a pénzt nyelte a telefonomról. 
Sajnos a netre csúnyán és gyorsan rá lehet szokni.

Ezen felül még rágom a körmeimet és a körömágyaimat, recsegtetem a csontjaimat, főleg az ujjaimat., csavarom a hajamat, rágom a számat, de ezek annyira nagyon nem zavarnak, maximum leesnek az ujjaim jövőre. Próbálom csökkenteni, de nem izgatom magam rajta túlzottan.

Még jó, hogy az alkohol és a szerencsejáték nem hoz lázba.

Megmutatom, mit csinálok internetezés helyett. Tejes dobozból karácsonyi dekorációt. Igaz, miközben Marissal ragasztgattunk, addig Bandi kiöntötte a piros festéket a fehér szőnyegre. Szerencsésre nem mindet. Egy pillanatra nem figyelek oda és már össze is törte az egyik havazógömbömet a sok közül (gyűjtöm, de ezt csak lazán, kb. 30-nál tartok).


6 megjegyzés:

  1. 30 evesen?? Az meg mire volt jo?? :))

    VálaszTörlés
  2. Akkor jott egy nagy meghulyulesi hullam. En ilyen keson eros fazon vagyok. :)))

    VálaszTörlés
  3. En most szoktam vissza a cigire 35 evesen igaz csak egy doboz cigit szivok el egy heten. Amikor meg igazabol dolgoztam a regi eletemben ez egy munkahelyi rituale volt. Most megint dolgozok ugymond tehat a cigi is kell! Nem tudok ugy leszokni h soha tobbet ne gyujthassak ra. Nekem kell az a tudat h igen.

    Irtam meg egy bejegyzest a bakadt a lemezhez is.

    VálaszTörlés
  4. Szerencsére én is tartottam magam az 1 doboz/héthez. Buli esetén 1 doboz/fél hét, de ügyeltem, hogy ne legyen 1 doboz/nap. Mondjuk lehet, hogy ez csak önámítás, ettől még simán bekrepálhatunk. :D vagy :/

    A másikra is írtam. ;)

    VálaszTörlés
  5. Igaz! Egy buli=egy doboz ((-:

    VálaszTörlés

A robot kikapcsolva.