Vettem egy nagy levegőt és két mozijegyet, holott partnerem még nem volt hozzá. Mázlik mázlija, hogy - mit ad Isten/isten, mit nem - Krisztus barátnőm pont aznap járt Budapesten. Egy szem éjszakára! És ráért! Annyira jó volt vele nosztalgiázni... Régen vele (is) jártam az olasz filmhét filmjeire.
A mozi előtt még lehörpintettünk egy Aperol Spritzet, mert az olyan divatos itthon is, Franciaországban is, Olaszországban alap, aztán beültünk magára a filmre, amit most nem spojlerezek le, hátha egész szezonban vetíteni fogják és nemcsak aznap este, amikor mi láttuk. Érdemes megnézni szerintem, pláne akinek van egy kis olasz agylövése és szereti megfigyelni az olasz társadalmat.
A mozi előtt még lehörpintettünk egy Aperol Spritzet, mert az olyan divatos itthon is, Franciaországban is, Olaszországban alap, aztán beültünk magára a filmre, amit most nem spojlerezek le, hátha egész szezonban vetíteni fogják és nemcsak aznap este, amikor mi láttuk. Érdemes megnézni szerintem, pláne akinek van egy kis olasz agylövése és szereti megfigyelni az olasz társadalmat.
A film főszereplőit azért felsorolom, mert fergetegesek.
Alessandro Gassmann, aki a nagy Vittorio Gasman fia, édesanyja, Juliette Mayniel, is színésznő, de őt nem ismerem. Alessandro az én szememben színészóriás. Szerelmes vagyok belé.
Giovanna Mezzogiorno, ki ne ismerné őt itthon is? "A szemközti ablakban" például imádtam.
Luigi Lo Cascio, belé is szerelmes vagyok. La meglio gioventùban szerettem meg. Találkoztam vele élőben is. Na jó, csak színész-néző találkozó volt, de elolvadtam tőle.
A legenda úgy szól, hogy lehetett kérdezgetni Luigitől mindenfélét. A végén már úgy kellett a közönséget noszogatni, bátorítani, amikor én odasúgtam Wildnek (az igazi olasz filmnéző partnerem), hogy hm, jó lenne tudni a hotel nevét és a szobaszámát. Már mindenki kifogyott a kérdésekből, mire Luigi mondta, hogy egy lány igazán megkérdezhetné tőle a hoteljét és a szobaszámát. :D Sajnos inamba szállt a bátorság, illetve nem voltam én soha olyan szép, hogy ilyet meg mertem volna lépni meg hát mit szólt volna az elhunyt nagyanyám? Egy úrilánynak nem jutnak eszébe ilyen dolgok...
A legenda úgy szól, hogy lehetett kérdezgetni Luigitől mindenfélét. A végén már úgy kellett a közönséget noszogatni, bátorítani, amikor én odasúgtam Wildnek (az igazi olasz filmnéző partnerem), hogy hm, jó lenne tudni a hotel nevét és a szobaszámát. Már mindenki kifogyott a kérdésekből, mire Luigi mondta, hogy egy lány igazán megkérdezhetné tőle a hoteljét és a szobaszámát. :D Sajnos inamba szállt a bátorság, illetve nem voltam én soha olyan szép, hogy ilyet meg mertem volna lépni meg hát mit szólt volna az elhunyt nagyanyám? Egy úrilánynak nem jutnak eszébe ilyen dolgok...
Barbora Bobulova, akinek az édesanyja magyar. Ő is annyira felkapott színésznő Olaszországban, mint a mi Osvárt Andreánk. Apropó, a Zűrös olasz esküvőre már szerdán nem lehetett jegyet kapni, holott csak pénteken vetítették. Lecsúsztam róla.
A két fiatalt, Rosabell Laurenti Sellerst és Jacopo Olmo Antinorit még nem ismerem.
A film végén befaltunk egy gyrost és megbeszéltük az életeinket. Mindeközben Mary Poppins vigyázott Marcsira, aki abszolút élvezte Mary P. társaságát. Bandi a szüleimnél betegeskedett (láz és torokgyuszi).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A robot kikapcsolva.