A mindenki számára kötelező maszk nem mindenki számára kötelező

 Én március vége felé abbahagytam a hírolvasást. Egyszerűen sokkolt, éreztem, hogy becsavarodok. A főhírek beszivárognak, ha akarom, ha nem, meg azért persze napi szinten rápillantok a hírportálra, hogy ne legyek teljesen remete. Ma például Bécsben volt egy önkéntes, aki úgy gondolta, helyes, ha felrobban (azóta már tudom, hogy nem egy, nem önkéntes, nem robbant, hanem csomóan, sok lövéssel patizánkodnak... Ez a klasszikus nem osztogatnak, hanem fosztogatnak és nem Moszkvában, hanem Leningrádban). A párizsi hacacárékhoz már-már hozzászoktam, ha lehet ilyet mondani, na de Bécs? Az itt van a sarkon. Meg Bécs 1. kerülete? Nincs elege a világnak a coviddal? 

Mondjuk ma én is majdnem felrobbantam. Az egyik alfőnök egyszer csak elkezdett gyengélkedni, úgy délelőtt bőven 9 előtt, hozta is a pisztolyos lázmérőt, hogy nézzük meg, csak 35. Kérdeztem tőle, János, maszk? Azt a választ replikázta oda nekem, hogy rajtad van, ne aggódj! Aztán térült-fordult, hozott egy másfajta hőmérőt, mutatta, nézzük meg, az is csak 35 egész valamennyi. Közöltem vele, János, a csigaevőknél ezek a fajta hőmérők teljesen irrelevánsak, egyedül az ánusz meghőmérőzését veszik tudomásul, volt is egy film - folytattam - ahol az amerikai fiú a szájába veszi a hőmérőt, a lány meg közölte vele, hogy figyu, az előbb mértem vele lázat. A fiú értetlenkedik. A lány elmagyarázza, hogy náluk Fransziaországban úgy szokták, hogy. Szóval, János, először is, maszk, valamint lehet, hogy el kellene hagynod a hajót - fricskáztam. Persze ilyenkor piszkosul csípem a szemüket, hogy egy ilyen kis senki, mint én mit vitrioloskodik itt, ahelyett, hogy befogná a cinikus száját. De basszameg, hát a kiba' életbe, itt tombol a covid, ez meg maszk nélkül jön és magyaráz, és még engem basz le. Pfff. Ja, várjatok, a csúcs, hogy ez az a főnök, aki mindig iszonyú közel jön mindenkihez, bele mindenki aurájába, közel az arcokhoz, mindenki ideges ettől. Most is, jött, közelített, de én már bemajréztam, így ahogy közelített hozzám, kitettem a karom, hogy állj, ne gyere közelebb egy lépést sem - közöltem. Mindezt azok után, hogy lepörköltem, hogy nem hord maszkot, holott a cégen belül is kötelező hordanunk, ő tette kötelezővé (mármint a saját "munkaállomásokon" nem kötelező, de amint elhagyjuk a saját munkaterületünket, ott már igen) Szóval, gyengélkedik (magyarul szarul van), és még így is tornyosulna mindenki fölé, tök belehajol az arcunkba. Nem győzünk kimenekülni. 

Ezen felül egy másik kolléganő is bejött dolgozni, majd reggel 9 előtt sápítozott, hogy rosszul van. Nagyon jó, mi a francért jött be? Hazament. De tőle is betojtam.

Mondjuk, ha ezek ketten párzani mentek, akkor is rossz vicc egy ilyen műsor a mostani covid sújtotta időkben. Túl közel volt a két bejelentés, ráadásul a kis kolléganő szeret ezzel a tornyosuló faszival cicusozni (mondjuk ez meg úgy hülyeség, ahogy van... a lány 22 éves, a hapsi meg mindjárt 65. Bár, lehet, hogy egy kapuzárási pánik okozta autótól meg a végtelenített dicsekvéstől a kislány hanyatt vágja magát, a hapsi meg tény, hogy minden friss húsnál próbálkozik... én nem értek hozzá, inkább csöndben maradok.)

Mindenesetre legalább bizonyosságot szerzek, hogy innen el kell jönni.