2015. április 13., hétfő

Mindenhol játszóterek

Szombaton reggel 7-kor keltünk, 9-kor már autóban ültünk, mert vidékről kellett a Tátra utcába érni (Pestre*), onnan a Raoul Wallenberg utcába cipőt venni Macskának, mert még mindig csizmába járt, kinőtte a tavalyi félcipőket. Onnan rohanás a Vajdahunyad várba, mert randink volt a legrégebbi barátnőmmel, férjével és kisfiával, aki pontosan ugyanolyan pólóban volt, mint Bandita. A Mezőgazdasági Múzeumban megcsináltuk az óriástársasjátékot, ami nem 3, 4 és 5 éveseknek való, de mi akkor is átrágtuk magunkat rajta. Szerintem nagyobb gyerekeknek szuper játék, pláne, ha nem lenne akkora zsivaj. Onnan csak a városligeti játszótérre jutottunk el, ittunk egyet, majd a gyerekek felpattantak a lóra, aztán a trambulinra, onnan egy kis csúszda, homokozás, mászás a játszótéren, aztán irány a Deák térre sütizni, igen ám, de meg kellett állni a játszótéren játszani, mert pont utunkba került. Csak fagyival tudtuk a gyerekeket elcsábítani, semmi mással. Késő volt már, fáradtak voltak, olyankor pedig felnőtt legyen a talpán, aki észérvekkel tud nevelni. A fagyizóból kikötöttünk egy hamburgeresnél (mondom, oda az észérveknek), ahol a gyerekek pizzát ettek. Gyerünk a sütishez! De mi került az utunkba? Egy játszótér. Szerencsére a gyerekeket a sütivel meg lehetett vásárolni, de azért visszafelé nem volt mit tenni, be kellett menni a játszótérre. 


Más: a 13. kerületben rossz helyen parkoltam le és megláttam, hogy milyen gyerekbarát ovik vannak arrafelé. A francba! Még nagy udvaruk is van. Nem 10 négyzetméteres, mint az enyémeké, nem kopott téglafal között kell játszaniuk. A lakóépületek is szuperek. Kárpát utca, Pannónia utca és környéke, amit persze ismerek is, de most anyaszemekkel mégis rácsodálkoztam.




* Kollégámmal beszélgettünk, beszélgettünk, szó szót követte, arról mesélt, hogy milyen épületekben lakott eddigi életében, mire én balek rákérdeztem, hogy hol laknak, Pesten? Kikérte magának, felemelte az állkapcsát, tartott egy hatásszünetet, levegőt vett: Budán. Még biccentett is a fejével, hogy átjött-e az üzenet. 


5 megjegyzés:

  1. Mi a 13. kerületben lakunk, tényleg gyerekbarát környék, de én jobban örülnék egy kertes háznak. :) Azért annyira nem jó a városban szerintem.

    VálaszTörlés
  2. Szent Istvan parkban lakik a batyam. Imadom az egesz kornyeket. Nekem ott meg a kert sem hianyozna :-).

    VálaszTörlés
  3. Jó, a Szent István park az kivétel, az egy életérzés! :)

    VálaszTörlés
  4. Én mindig a belvárosban laktam. Most költöztünk ki, vagyis én a férjemhez annak idején cinkotára. Kertes házban :) számomra ez is olyan, mint a kád. Amíg van, egyértelmű, ezért nem elsődleges szempont a lakasvasarlasnal, de ha csak egy hónapig nélküle kell élj, a világon minden átrendeződik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A mindig alatt azt értem, hogy amikor Budapesten laktam. Előtte a Dunakanyarban tengettem kis életemet :)

      Törlés

A robot kikapcsolva.