Vennem kell egy bicajt

A hisztis kolléganő pár napja egészen kedves és szimpatikus, szóba áll mindenkivel, sőt párunkkal még beszélget is. Addig-addig, míg felajánlotta, használjam a bicaját, amikor postára kell mennem (éppen indulásra készen álltam). Rá is haraptam a lehetőségre. Ott áll a vészkijáratnál a "másodkerékpárja", amit soha nem használ, mert mindig mindenhova autóval jár, holott régen nagy bringás volt. Azért persze lehet, hogy otthon még biciklizik a főkerékpárral.

Uhh, mekkora élmény bicajozni! Nem is tudtam! Akármennyire erőltetem a fejem, szerintem utoljára gyerekkoromban ültem biciklin. El is döntöttem, hogy innentől fogva ebédidőben mindig elmegyek tekerni egyet, itt úgyis jó bicikliutak vannak. Ma is voltam, holnap is megyek.

Legszívesebben most visziklit vennék, de húzós az ára. A kerületünkben mindig látok egyet itt-ott parkolni, tényleg jópofa. Jó lenne nekem egy holland utánfutós is, de nem tudom, mennyire veszélyes. Budapesten pont a mi környékünkön nem sok valódi bicikliút van, a szüleimnél sem. Úgy látom nem lesz ebből semmi, de ahogy töröm a fejem kitaláltam, hogy akár bérelhetek is, ha a kisgyerekekkel szeretnék tekeregni. Azt hiszem első nekifutásra ez lesz a legésszerűbb.