2015. február 17., kedd

Kincsesbánya

Ma* végleg beleszerettem a hithű bioanyuba (nem rosszból hívom így, tényleg racionálisan és konzekvensen élnek). Eddig is szerettem, mert jóindulatú, okos, elvhű, kedves, barátságos. A hangjától például rendszeresen elkábulok, mint Maugli, amikor Ká szemei spirálban tekeregnek. Olyasmi, mint amikor macaront eszem (néha eszek). Értitek! :D 

Szó szót követte, beszélgettünk a farsangról, elájult, hogy én magam varrtam Elsa palástját, beszélgettünk a lazaságról, mert én megengedtem Macskának, hogy a hercegnős ruhájában jöjjön ki az óvodából és futkározzon a játszótéren (nem, hogy sínadrág, de gyalog nadrág sem volt rajta, csak egy harisnyagatya).

Mellékszál: Én már kifejezetten várom, hogy esténként a játszótéren találkozhassak 3-4 anyukával és kicsit úgy érzem, hogy ők is várnak minket (persze majd mindenki előbb ér oda a gyerekéért, mint én, ezért ők már a játszótéren vannak, mire mi odaérünk), na nem kifejezetten engem, hanem Macskát, mert a lányok szeretik őt.

Vissza a kályhához: beszélgettünk iskolákról és akkor kiderült, hogy bioanyu - kapaszkodjatok meg, nyissátok ki füleiteket! - nem kevesebb, mint a kínai nyelv tanára (ne, ne kérdezzétek, hogy melyik nyelvjárásé, azt még nem tudom). Persze muszáj volt azonnal villantanom egyet, csak annyit mondtam: Jung Chang.  Köszi Tamkó itt is, most is, hogy megismertetted velem a Vadhattyúk c. könyvet!!! Apropó, azt mondta bioanyu, hogy kötelező olvasmány azoknak, akik kínaiul tanulnak.

Persze a többi anyunak is felcsillant a szeme, elöntöttük kérdéssel (csak azt felejtettem el megkérdezni, hogy mandarinul beszél-e vagy ... másikat). Ösztöndíjas volt Kínában, összességében egészen sok évet töltött ott, míg meg nem születtek a kisgyerekei. Most mondjátok meg, hát nem érdekes? A mi szutykos kerületünkben, amitől mindenkit kiráz a hideg, ilyen kincsekre lehet lelni, teljesen elönt az eufória. 

Akármennyire vágyom vissza Franciaországba (még mindig nem csengett le), azt kell mondanom, szeretek itthon lenni. Olyan könnyű haverkodni. Lehet, hogy ezek is felszínes beszélgetések, de a ça va, ça va-nál mindenképpen izgalmasabbak. Jó, jó, a végén azért már ott is voltak haverjaim, sőt, lelki szemetesládáim is. Most akkor menjek vagy maradjak?


*Naná, hogy mire végére értem, már lement a nap és felkelt a nap.

13 megjegyzés:

  1. Csak oda menj ahol TE TE TE is jol erzed magad es boldog vagy!!! ((=:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Maradjunk a "jól érzed magad" pontnál. A boldogságot én nem tudom megfogni, sem megfogalmazni. ;)

      Törlés
  2. Na most jol visszaolvasom a blogodat mindjart, mert nem tudom ki az a bioanyu!! :) ugy erzem lemaradtam egy fejezetrol! Mindenesetre tenyleg elkepeszto, kinai, atyavilag.

    (Es nem is kerdeztem h vegulis a winifred wagnert megvetted a papadnak?)

    (Es meg mindig opcio hogy visszamesz?)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem meséltem azt a sztorit, hogy balhé volt az ovis szülők között, hogy mit hozzon a Mikulás a puttonyában? :)

      (De, de, megkapta, de most anyukám olvassa. Jól jönne egy Kindle, mert ez a könyv nem fér a táskába.)

      (Nem, de mégis hiányzik és fantáziálok, ráadásul képzeld, éppen agitál, hogy menjünk vissza, grrr... hála ég, hogy utamba kerülnek az ilyen cuki figurák, mint bioanyu, komolyan mondom, visszatart.)

      Törlés
    2. Na most visszaolvastam - de csak pár elejtett mondat szól bioanyuról. Ki gondolta volna, h ilyen fontos szereplővé válik! :) Amúgy remélem, nem idegesítően bio-öko-vega! Most mondd, ha igen, hogy tudjam hová tenni! :))

      (hát nemtom, Z. most kapott egy kindle-t és bénázunk mindketten. Én pl magyar könyveket egyáltalán nem tudok ráapplikálni.)

      (húúú, értem, nehéz döntés.Vagy nem-döntés.)

      Törlés
    3. Nem, nem idegesítő. Szeretem az fafejű embereket. :)

      (Francba, akkor nem veszek. :) )

      (Hócipőm tele az ide-oda honvággyal. :D :D )

      Törlés
  3. Bizony, az ott a mennytől a pokolig minden egy helyen :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Martine, egyről beszélünk??? :D A macaronról?

      Törlés
    2. hátizé... a macaron most eszembe sem jutott... pedig :D de nem, a kincsesbányára meg a kínai szakos jáccótéri anyukára próbálok reflektálni a magam nyóckeres módján :)

      Törlés
    3. Martine, hát ez a mi nyóckerünk tényleg az, ahogy írod: a paradicsom és a pokol.

      Törlés
  4. Ha egyszer visszajossz, ide gyere Genf melle!!! Nem Parizs, de azert van minden cukisag ((-: ((-: ((-:

    VálaszTörlés

A robot kikapcsolva.