2017. február 13., hétfő

Muszáj kimosnom, hogy teregethessek

Az olvasóm, akinek köszönhetően töröltem a pletykás posztot, jóakaróm. Ő féltésből írta, hogy óvatosabban írjak. Privát beszélgetésbe elegyedtünk, gyorsan kiderült, hogy simán kinyomozható, hogy ki vagyok, hiába a sok álnév. Mivel J, az olvasóm, tudja, hogy nem akarok tányércsapkodást generálni a házinyúlnál, ezért írt egy tök szép, megható levelet, most is mindjárt elérzékenyülök. Tényleg csak óvott, nehogy bajba kerüljek. Ugyan nem óriási az olvasótáborom, de mégis idekeveredhet valaki a munkahelyemről, és akkor borul minden, hát hiányzik nekem egy botrány? Nem. 
Ezt mindenképpen el akartam mondani nektek: az olvasóm nem rosszból írta, amit. Én fejeztem ki magam rosszul, ahogy a kommentárokat* elnézem. 

A barátnőm sem rosszból írta, amit, bár tőle néha azért ki szoktam kapni. Ő egyszerűen ízléstelennek tartja, hogy elmeséltem a tamponos töketlenkedésemet, a vibrit és szeretői státuszt. "Státusz", muhaha! :D Szerinte ezek magánügyek, nem illik és nem normális dolog elmesélni mindenkinek. Valahol azért igaza van, be kell látni, de én nem vagyok prüdéria, én is szeretek röhögni ilyen pikáns sztorikon. Érdekes, mert ő sem prűd. Mindenesetre szofisztikáltabb nálam, ez biztos. :)

A barátnőm olyan, hogy kimondja a véleményét, köntörfalazás nélkül. Amikor visszajöttem Franciaországból, beszélgettünk valami receptről. Akkoriban még szerettem főzni. Ma már csak sütni szeretek, de azt is csak ritkán. Na és akkor mondta, hogy margarint rak a nem tudom már mibe, én meg, hogy a margarin nem túl jó ötlet, egészségtelen, Franciaországban kitérnek a hitükből, ott csak vajjal főznek (már amelyik receptről éppen szó volt), és ebből született egy nagy patália. E-mailen. :D Szerinte a margarin nem az ördögtől való, margarin általi halálról még soha nem hallott. Apropó, kár, hogy nem mesélhetek a tesómról, aki szöges ellentétem: ő sikeres, én lúzer. Neki soha nem volt köze a gasztronómiához, most mégis elugrott Olaszországba egy gasztrotanfolyamra, hobbiból. Ott meg az egyik figura súgta oda neki, hogy jönnek itt azzal, hogy a pálmaolaj az ördögtől származik, de mutassanak már neki valakit, aki Nutella általi halált halt! :D


Ettől még tudjuk, olvastuk, rengetegen...

Update: én meg itt kiposztoltam befejezés nélkül. Mindig csak a rohanás.  


* de én mindig kommentet akarok írni, grrr!


4 megjegyzés:

  1. Szia, itt egy zugolvasód Olaszországból :)
    Szerintem úgy csináld, ahogy érzed, nem nagyon hiszem, hogy van egy mindenkire érvényes mérce, hogy mit hogyan kell csinálni. Ki határozná meg, milyen elvek és mértékek szerint? Miért és kinek jó pont az? Amíg nem ártasz senkinek, miért kéne érvényesnek tekintened?
    Kinek kinek személyisége, habitusa szerint, úgy lesz hiteles. Én nagyon szeretem olvasni, amit írsz. És le a kalappal előtted, két gyerekkel, munkával együtt nagyon jól rendezed a dolgaitokat. Csak ennyi, köszönöm a figyelmet :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tetszik a blogod! Hogy, hogy nem, pont az élettörténetek rovathoz kanyarodtam először. :)

      Köszi szépen a bátorítást! :)

      Törlés
  2. ez a cím mekkora :)))
    J.

    VálaszTörlés

A robot kikapcsolva.