2018. április 23., hétfő

Ütésálló gyerek

Most hívott a tanárnő, idézem:

Szia*, B. Rita vagyok, ne ijedj meg, a fiad jól van, most jöttünk ki a váci kórházból**. Leesett a kerítésről, felrepedt a szája, de egy öltéssel összevarrták neki, és olyan bátor volt, hogy érzéstelenítést sem kapott, a kezem sem fogta, egy nyikkanás nélkül kibírta, egy igazi hős, ezért vettünk neki egy pókemberes*** újságot.


Éppen most gyógyult meg a szeme, az osztálytársa egy pingpong ütővel intézett neki egy bevérzéses lila foltot véletlenül ... erre tessék, most meg ez!


Ma indultak az erdei táborba, mindketten!!!! Hónapok óta vártam erre a napra, hogy végre négy napot egyedül lehessek (ugyan pénteken jönnek haza, de már délután kettőre értük kell menni). Persze ehhez képest még el sem indultak, már hiányoztak.


Hm, a pénteket buktam, varratszedésre kell vinni a gyereket, ha nem esik ki neki magától. Egyébként is szabit akartam kivenni, így most nem takarítással töltöm a délelőttöt, hanem kórházban.




* nem tudtam, hogy tegeződünk.

**ilyenkor mindig megáll az idő, a következő infó mindig olyan lassan érkezik. Azt hiszem, ez a negyedik alkalom, hogy felhívtak. Az első egy gesztenye volt, pont a fejére koppant és púpot hagyott. :D Értitek! "Jó napot, a fia jól van, de a fejére esett egy GESZTENYE." :D Szerintem komikus.

**** lehet, hogy nem pókember volt, nem tudtam eléggé koncentrálni, hogy most még erre is emlékezzek.

9 megjegyzés:

  1. Vagány fiad van, az ujja köré csavart:)) Mi lesz itt később? Szegény lányok :D
    Négy napot egyedül? Biztos ez? :O
    Edit

    VálaszTörlés
  2. Uhh átérzem!
    Nagybé iskolás léte legelső napján indított ezzel. Emlékszem, hogy a sűrű és fárasztó nyár után elérkezett szeptember első hétfője, mindkét gyerek iskolában-óvodában végre, én pedig épp nagy nyugalomban leültem a gép elé dolgozni, amikor is csörgött a telefon, hogy jó lenne, ha elmennék érte az arborétumhoz, mert leesett egy farönkről és szétnyílt a lába. Klassz...
    Aztán már csak egy osztálykirándulás volt, ahol nekiesett a sparheltnek és megégette mindkét kezét.
    Ja, és pár focizás. A foci a legveszélyesebb sport.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Húha, a szétnyílt láb és a sparhelt sem piskóta! Meddig megy ez így? Gondolom még évekig. :) vagy :(

      Törlés
  3. Ehh, az ilyen telefonok beleverik az emberbe az ideget, főleg amikor ilyen gesztenyés komolyságú az ügy.
    Minket a múltkor azzal hívtak fel, hogy a gyerek nem tud elaludni a bölcsiben és ezen úgy behergelte magát, hogy felébresztett mindenkit, vigyük haza. Elrohantam érte (munkából), hazavittem. Aztán leesett, hogy WTF?!? Hát azért van a bölcsi, meg a gondozónő, hogy oldják meg a napközbeni felügyeletét, inkább ordítanom kellett volna, hogy altasdelbazd+, ez a szakmád, meg van 30 év tapasztalatod, oldd meg, hogy az asztmás, köhögős gyerek miatt nyugtalan többi is tudjon aludni. Az meg külön kedvenc, amikor önállóan, szülő megkérdezése nélkül begyógyszerezik a gyereket, akinek az anyja orvos.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na igen, ez WTF. :DDD Ez az első gyereknél volt, vagy a másodiknál? Az első esetén még elnézem neked ezt a botlást. :D

      Törlés
    2. Az elsőnél. A másodiknál már nem fogjuk hagyni, hogy a farok csóválja a kutyát :)

      Törlés
  4. omg - remélem, gyorsan gyógyul ő is, a te ijedelmed is... frász tör ki az ilyesmiktől...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én már úgy várom, hogy akkorák legyenek az enyémek, mint a tieid. :)

      Törlés

A robot kikapcsolva.