Ma minden olyan jó

Százmilliomodik, vagy -szoros nap van, ami engem baromira nem érdekel, csak hallom a kollégáimtól, akik szintén csak dumálnak róla, senki nem konyít az ezotériához közülünk, tudtommal. 

Viszont ma tényleg nagyon jó. Tegnap kezdődött. Voltam Budapest Bár koncerten és azt hiszem, én még ilyen jó koncerten életemben nem jártam, pedig megfordultam már néhányon. Annyira, de annyira szuper volt, hogy az eszem megállt. Az akácos útnál megállt a homokóra. A Bud Spencer megemlékezésnél a tömeg felsikoltott örömében, érezni lehetett, hogy mindenkiben fröcsög az endorfin. A kedvencemnél, "Énmellettem elaludni nem lehet", azt hittem, végem lesz, nagyon szeretem. Kittibi és Lovasi Andrástól olvadoztam. Aztán még voltak páran, akiktől sokkot kaptam (jó értelemben), csak a nevüket még nem tudtam memorizálni. Szerepelt Mező Misi is, aki Fábián Julival is énekelt múlt héten. Végig jelen voltam a koncerten, egy pillanatáról nem maradtam le, mint sok esetben. Imádtam!

A végén még maradtunk táncolni éjfélig. Nem tovább, mert ma munkanap van. 

A múlt heti Fábián Juli után nagyjából tíz ember maradt táncolni, tegnap pedig rengeteg, de rengetegen! Tetszett, hogy a többieknek is volt kedvük lötyögni. Bazsi és az ő udvartartása. :)

Ma találkoztam az idős kollégámmal, rákérdeztem, hogy milyen volt a vakációjuk Szentpéterváron és olyan előadást rittyentett nekem, hogy tágra nyílt szemekkel faltam a szavait. Nagyon szeretem, amikor mesél. Annyira művelt, hogy ha fiatalabb lenne úgy harminc évvel, biztos szerelmes lennék belé. :D

A szép lány kolléganőm annyira cuki, hogy vett nekem körömlakkot. Bement a boltba és direkt nekem vette meg, és mivel ő nagyon ügyes, hiszen magának csinálja a hat centis műkörömcsodáit, úgy megmanikűrözött, mint egy profi. 

Pár hete vettem magamnak Rimmel körömlakkokat három forint három fillérért, de annyit is ért. A szép lány azt mondta, hogy ez így nincs jól, majd ő kezelésbe vesz és most, mert jövő héten szabira megy, így nem engedhet haza, ahogy kinéztem (nem néztem ki rettenetesen, mert a szar lakkal is ő lakkozott ki, de hát na, tényleg nem volt tökéletes). Tudta, hogy egy másik kolléganő körömszíne tetszik nekem, ezért olyasmit választott. Bement a boltba, és addig válogatott, míg meg nem találta az ideális színt. És megvettem nekem. Azért ez nagyon cuki, nem? És nem engedi kifizetni sem, de mindenképpen ki fogom. Behozta még a pataszerszámait is, és most olyanok a körmeim, mintha körmösnél jártam volna. Tudom, hát ez meglehetősen liba téma, de mit csináljak, szeretem. Tetszik, hogy ápoltak és kifejezetten dögösek a karmaim. Egyébként meggypiros lakk. 

A cégnél is tisztára pezsegnek a fiúk, érezhető, hogy mindenkinek jó a kedve és megállás nélkül udvarolnak, nem győzök pislogni. Persze nemcsak nekem, hanem mindenkinek. (Kivétel a három fapina.)

Van itt az udvaron két szerelőfiú, kávéra vágytak, de a másodikon kifogyott a kávéja, én meg felajánlottam, hogy csinálok nekik, ezen ne múljon a munkanap, és ha már lúd, legyen kövér, tálcán vittem ki nekik. Kérdeztem tőlük, hogy na milyen az én kávém, jobb, mint a sajátjuk? Erre az egyik azt mondta, hogy jobb is, de főleg szebb. Mire leesett a tantusz... :D Aztán udvarolgatott tovább is, én meg gurgulázva nevettem rajta. 

Egy másik kollégámnak meséltem tegnap a koncertről, hogy ott lesz Kittibi is, akit én nagyon csípek. Persze ő nem érti, mire fel ez a hisztéria Kittibiért. "Csak azért, mert megírta azt a... tudod, azt a... melyik számot is?" Nem jutott eszünkbe a "Most múlik pontosan", de tudtuk, hogy mindketten tudjuk, csak rövid zárlatunk volt. Aztán dumáltunk tovább, egyebekről, mindenféléről, zömében gyerekekről, aztán egyszer csak elmesélte, hogy a kisebbik fia ült a vécén (a gyerekek témába ez is benne van) és azt énekli: "engedeeem, hadd menjeeen". Nagyon tetszett, annyira imádom, amikor egy gyereknek (10 éves) van humora. :D 

Ez egy jó nap. Remélem, nem szarik bele a kutya.