Ma délelőtt kiderült végre, hogy menni kell Olaszországba, aztán délután az is, hogy hányan. Ebből kifolyólag szállásunk még nincs. Ha rajtam múlik, én szarok az egészre unom.
A legutóbbi olasz út szállásfoglalása kereken négy napig tartott. Négy. Napig. Elképesztő. Az történt, hogy a főnök kitalálta, hogy magával hozza a nejét is, aki majd délelőtt wellnessezik, délután shoppingol (tudom, hogy már meséltem, de ez itt terápiás írás, muszáj kiírnom magamból, ami idegesít), míg mi melózunk, mondván előre tudtuk, hogy pocsék idő lesz (hideg is volt, esett is, fújt a szél is), muszáj benti programot találni a nejnek. Én éppen két embert is helyettesítettem a munkahelyen akkor pénteken, amikor ezt levelezgettük és telefonálgattunk, tehát marha jó volt a nejjel konzultálni, hogy melyik hotelre szavazzon. Állati volt. Nagy nehezen sikerült kiválasztani egy menő wellness hotelt, igen ám, de foglalás előtt még meg kellett kérdeznem az olasz partnert, hogy mit szól hozzá. Apukám! Aztán indult a baszakodás, hogy melyik weblapon olcsóbb 2000 Forinttal a szállás. Booking? A hotel oldala? Mittomén' melyik másik? Vasárnapra (igen, a négy napban benne volt a szombat és vasárnap is) már kitéptem a hajam. Aztán megállapította a nej, hogy foglaljuk a hotelen keresztül, nézzük meg, melyik szoba milyen és mennyibe kerül. Meglehetősen körülményes szitu volt, és nekem már kínos is. Addig-addig, míg fogtam magam és mérgemben lefoglaltam és kész.
Hétfőn esmét megyünk, de most csak ketten. És most megint elindult a szállásvadászat. Melyik városban legyen, modern, olcsó, hány csillagos, közel a laborhoz stb? És én ismét kitépem a hajam. Én azért nem vagyok ennyire komplikált ember.
A főnök - aki nem jön - közölte, hogy Padovában van egy jó hotel, jó áron, ismeri, volt már ott, azt javasolja. Megnéztem, rendben van, tetszik, nem drága, egyébként is tök mindegy. Igen ám, de a labor Vicenzában van. Akkor nézzünk ott, és legyen benne wellness is, ha már a múltkor lemaradtunk, mondta a kolléga. De én Padovában szeretnék megszállni, mert ott van Kriszti barátnőm, jó volna találkozni vele, mert mi jó barátnők vagyunk. De mit szólnak az olaszok, hogy nem Vicenzában alszunk? - így a kolléga. Speciel engem nem érdekel, a tárgyalásnak legfeljebb ötkor vége, hát nem tök mindegy nekik, hogy hol alszunk? Oké, akkor legyen egy éjszaka Vicenza, egy pedig Padova - így én. Na de itt meg felmerült - a kollégában -, hogy Terike, a pénztáros, hr-es, könyvelő, főkönyvelő mit fog szólni ehhez? Tehát nekem még Terikékhez is kell alkalmazkodnom? Nemcsak főnöki nejekhez, és még sorolhatnám? Plusz a cukiságfaktor: legyen stílusos a hotel - így a kolléga (bazz, nem nászút ez, hogy bájos is legyen és wellness is...). Elegem van.
Ehhez még hozzátartozik, hogy hétvégén is melózni kell, mert nem tudtam befejezni a vizsgálati anyag fordítását, mert naná, hogy máshol is égett a ház.
😂 jaj szegény. Megértelek, a körülményességtől én is megbolondulok. Én a helyedben ilyenkor nem kérdeznék senkit, csak foglalnám.
VálaszTörlésVégül ma döntöttem, és cselekedtem. (Vasárnap)
TörlésRosszul, mert a gyerekek a fejemen ugráltak, közben főztem, porszívóztam, kukát kivittem, mostam, teregettem, és lefoglaltam egy olyan szállást, ami rendben van, igen ám, de nem figyeltem oda, és az olcsó verzióra klikkeltem, és levonták a számlámról a pénzt (privát bankkártya, naná), de ez nem baj, holnap felveszem a céges pénzt, csak aztán mit ad isten, mit nem, most este írt Kriszta, hogy árvíz van, az iskolákat is bezárták. Szóval, én nem tudom mi lesz, de remélem, csak kis árvíz van. :D
Mindenesetre én már annyiszor benyaltam a kapkodást, hogy már meg sem lepődtem magamon.
Én is foglalnám azt, ami nekem tetszik, a kolléga alkalmazkodjon :)
VálaszTörlésA kolléga egész hétvégén eléggé ráért volna szállást foglalni... grrrr!
Törlés