Ez a 7. megkezdett munkanapom. Túl vagyunk a Construmán. Borzalmas volt, irgalmatlan rossz helyen volt a stand, ami feleakkora volt, mint a tavalyi, 90%-ban kongott az ürességtől, a kollégáim pedig kritikán aluliak (a két táncdalénekes), állandóan csavarogtak (remélem, a következő munkahelyüket keresték), fikázták a cégünket (főnököt, kollégákat, engem is, persze), még forma egyet is néztek.
Tavaly jó csapat volt kint, közösen reggeliztünk (hoztunk egymásnak szendvicset), koccintottunk, a szomszéd standokkal összebratyiztunk, jó pozícióban voltunk, ezért rengetegen volt az érdeklődő, a kolléganőmmel, aki már nem dolgozik nálunk, nagyon jó kis hangulatot teremtettünk. Tudtam, hogy idén siralmas lesz, mert ezt a két kollégát eleve nem szeretem, próbálnak kitúrni, folyamatosan kamuznak (például ha meghallom, hogy "két hét múlva kész lesz" elkap az idegrángás), csak hát a vállalatirányítási rendszer nem hazudik. Szerencsére kijött a főnök lánya néhányszor, ellenőrizni a helyzetet.
Ez a cég elég nagy, de ilyen undok, kókler nincs több, mint a két táncdalénekes.
Siralmas lehet több napon keresztül üres standon, egyedül vagy velük lenni. Legalább a termék eladható? Gondolom igen, különben miért mentetek volna kiállítóként.
VálaszTörlésA gyerekeket hogy oldottad még? Egy kiállítás nem ér véget 5 előtt.
Edit
Nem eladható, de én mégis eladom az olaszaimnak. Jó, persze nem én adom el nekik, hanem nekik van szükségük rá.
VálaszTörlésSzerdán és csütörtökön én mentem értük, így 4-kor leléptem. A többi napon a szüleimmel voltak, illetve barátnőm ment értük. Az egyik antipatikus kolléga miatt fél 8-ra (19:30!) értem értük, mert nem tudtuk elzárni a cuccokat záráskor, véletlenül elvitte magával a kulcsot. Magasról leszarta, neki nincs gyereke, nem értette, hogy mit jelent az este fél 8.