2017. szeptember 5., kedd

Kilenc óra múlt két perccel

Rögtön hétfőn szülői értekezlet. Egészen hatig. Aztán még futás átvenni a biciklimet, amit szombaton leadtam a bicikliboltban, mert defektet kaptam. Megtudtam, hogy három hetente muszáj fújni levegőt a kerekeibe. Én ezt nem is tudtam eddig. Ennyire vagyok hozzáértő biciklista. 
Onnan még egy kis játszóterezés, hogy kimozogják magukat a gyerekek (az iskolai tornaóra és az ügyeletben töltött udvari játékok nem elegendők? De inkább a játszótéren cigánykerekezzenek, mint otthon a nappaliban, ahol éppen egészen nagy rend van... Két napon át takarítottam és raktam rendet, most végre nem fut a lakás), majd uzsgyi haza, vacsorakészítés (spaghetti alla carbonara, mert az nem okoz csalódást). Akkor jöttem rá, hogy már nincs egy fia desszert sem a hűtőben (joghurt, pingvin, ilyesmik), sem másnapra szendvicsnek való kenyér. Azt hittem, hogy telepakoltam a hűtőt és a mélyhűtőt, de a jelek azt mutatják, hogy gyenge a logisztikai érzékem. Két választásom volt: vagy reggel ugrunk be a boltba tízórait vásárolni, iskolába menet, vagy még akkor, este. Igen ám, de 20:10-et mutatott az óra. Hol volt még akkor a fürdés, holapizsim?, fogmosás, mesenézés, meseolvasás? Ekkor már az is kiderült, hogy a kislányomnak van egy kis maradék leckéje is. Egy életem, egy halálom, elrohantunk a boltba, megint jól bevásároltam, ahogy pénteken is. Futás haza, menet közben desszert (ivójoghurt), aztán amint hazaértünk, a kisfiamat beraktam a kádba fürdödni, a kislányomat leültettem leckét írni, közben kitöltöttem még egy papírt, amit hazaküldött az iskola, ellenőriztem a tolltartókat, iskolatáskákat, a kislányomat, aki írta a leckét, itattam őket, mert ki tudja, mennyit isznak az iskolában, bedobtam egy mosást (mert az a mániám, egyszerűen nem bírom, ha tele a szennyeskosár), ki- és bepakoltam a mosogatógépet, elmostam a serpenyőt, mert azt nem szeretem berakni a mosogatógépbe (kifehéredik, mintha károsítaná a felületét), aztán beraktam a lányomat fürödni, hagytam őket kicsit mesét nézni a tévében (10 perc, nem több, már lejárt az idő), fogmosás, be az ágyba, meséltem nekik három rövid mesét az elefántról, aztán lámpaoltás. Két percen belül mindhárman aludtunk. Kilenc óra múlt két perccel. Tizenegykor felébredtem, kiteregettem. 


8 megjegyzés:

  1. erre csak annyit tudok mondani tágranyilt szemekkel, hogy: WOW! :D ;)

    VálaszTörlés
  2. Uhh :/
    Egy hős anya :)
    Gratulálok!
    Edit

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem nagyon van más választásom. :(

      Köszi a szép sorokat neked és mindenkinek! :)

      Törlés
  3. Azt hittem, 11-re kerültek ágyba.... Persze leírtad, de nem értem hogy csináltad :) Ilyen esetekre van itthon Aldi/Lidl zacskós kenyér, amit csak be kell dobni 10 percre a sütőbe, 199 Ft és nagyon finom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én sem értem kristály tisztán, hogy miként sikerült ennyi mindent kivitelezni, de talán úgy történt, hogy mindent lerövidítettem: mese a tv-ben 10 perc, fürdés villámgyorsan, mese csak három rövid. A boltba elkutyagolás az egyetlen rejtély.

      Törlés
  4. iszonyat nehéz lehet egyedül nevelni gyerekeket

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem sétagalopp. Holnapra ráadásul sütit kell sütnöm, én vagyok a cégnél a soros.

      Törlés

A robot kikapcsolva.