2015. április 2., csütörtök

Pletyka

Van egy kolléganőm, aki régen - tudjátok, én 11 éve dolgozom itt - a barátnőm volt. Együtt fogyókúráztunk, együtt főztük a káposztalevest, amiből felszínre eveztek a kukacok, amikor melegedni kezdett a helyzet, de mi úgy is megettük, nem voltunk hajlandók kidobni 20 liter levest, ha már megfőztük. Azért főztünk ilyen elképzelhetetlenül sokat, mert már nemcsak mi ketten ettük, hanem a fél fogyókúrázó kerület is. Aztán együtt jártunk mi spinningre és pilatesre is, moziba és koncertre is. Tényleg jóban voltunk.

Ő elment szülni, amikor már nagyon ketyegett a bioszóra, majd kisvártatva én is (nekem akkor már 10 éve csak ketyegett). Ő is visszajött dolgozni az anyavállalathoz, de vele nem írattak alá próbaidős szerződést, mert neki elég jó hátszele van (vér szerinti). Velem aláíratták, mert ez egy lojális cég. Én meg birka vagyok. Bár megpróbáltam megvédeni a jogaimat, kifizettem egy rakás pénzt az ügyvédnek (ő hat óra alatt megkeresi azt, amit én egy hónap alatt, golyóznak a szemeim...), aki azt tanácsolta, hogy ne írjam alá az új szerződést, mert pórul járok. Sajnos nem volt mit tennem, csak a szerencsében bízni és aláírtam, muszájból. Azóta rég lejárt a próbaidő, úgy néz ki beváltam... Ismét.

Ő is, én is másik munkakörbe kerültünk, miután "kiüdültük" magunkat. Itt így mondják a TGYÁS, GYED, GYES időszakát. Azt hiszitek, viccelek? Hát nem. 
A lány, akit még haveromnak gondoltam, azt mondta, amikor susmutoltunk erről a témáról, hogy jogos, hogy engem próbaidőre raktak, hiszen új lesz a munkaköröm. Azt hittem rosszul hallok, de nem.  

Azóta nem nevezem őt barátnőmnek, kerülöm is őt, mert sajnos nemcsak hülye, de veszélyes is lett. Az a helyzet, hogy ő egy hónapban három hetet biztos, hogy a menstruációs nyűgjeivel tölt (ő mondta) és olyankor jobb, ha mindenki menekül. Azt vettem észre, hogy akinek vele van dolga (hozzávetőlegesen 100-120 fő), először trenírozza magát, hogy mikor merjen bekopogni hozzá, aztán légzésgyakorlatokat végez, toporog az ajtó előtt, majd inkább elkezd a problémájáról beszélni azokkal, akik az útjába kerülnek, csak kiönthesse a szívét: neki be kell mennie Louellához

Amikor füstölög, mindenki suttog a háta mögött, hogy alacsonyan repülnek a kilincsek, mert olyankor csapkodja az ajtókat is. A bazmegek is alacsonyan repülnek miközben a szemei szikrát szórnak. Alsó hangon három héten keresztül így élünk. Utána jön egy rövidke szimpatikus hét és megint kezdődik minden elölről. 

Ez a lány a fotókon kifejezetten szép, élőben viszont elég teltkarcsú, mondhatnám azt is, hogy tehén. Ez bók, nem fika, mivel én még fotón is vállalhatatlan vagyok... elszartam a fogyókúrát. 

Mesélhetnék még a szerelmi életéről is, de megkegyelmezek neki, nem teregetem ki a szennyest. Mert az bizony szennyes. Azt hiszem kimoshatatlan. Mondjuk én sem vagyok piskóta, ami azt illeti, de én még nem csakliztam el életemben egy pasast sem a finom, puha, meleg családi madárfészekből.

4 megjegyzés:

  1. Én hogy lehettetek barátnők? Ennyire megváltozott?

    (Imádom a pletykákat! :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Annak idején még nem a havi baja irányította. :/

      Törlés
  2. Szia! Idekeveredtem, ha nem baj. :)
    Mennyire örülök, hogy most én is elmehetek "üdülni"....lehet egy helyen dolgozunk, mert ezek a karakterek nálunk is megvannak. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hello, hello Nancy! :)

      Csak tudd, most ilyen sportolós aktív üdülésre készülsz, nem tengerparton láblógatósra. :)

      Törlés

A robot kikapcsolva.