Annyira hozzászoktam a 8 órás lefekvéshez, hogy most, fél kilenckor már végem van, húz az álom.
Elkezdtem dolgozni. Igaz, munka nincs, majdnem egész nap unatkozom. Járok a főnököm ajtaja elé toporogni, hátha kapok rendes munkát, de egyelőre nincs, ha van is, csupa akadályba ütközöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A robot kikapcsolva.